Hegyhátszentpéteri keresztek
Az út menti keresztek, melyek fajtájuk szerint lehetnek: Jézus a Máriával, Szűz Mária Kisjézussal vagy más szentek is kapcsolódhatnak hozzájuk. Mindezek vallásos jelképek, amelyek nem az egyház liturgikus színhelyein állnak, hanem az utak mellett. Ezeket nem az egyház állította, hanem a vallásos emberek, így tehát minden költségét is a magánszemély állta, mindazonáltal a pappal mindig felszenteltették.
Hajdanán, még én is emlékszem rá, ha egy hívő ember elhaladt előtte, megemelte kalapját és dicsértessék a Jézus Krisztussal köszönt. Természetesen a nők és a gyerekek is dicsértek, de ők keresztet is vetettek. Arra is emlékszem, hogy néhány öreg néni megállt egy fél percre talán, és egy rövid imát is elmondott. A telekesi kéregető cigányassszony mindig megállt a bejövő és a kimenő kereszt előtt és ott rózsafüzérrel imádkozott.
A Vasi Hegyhát lakossága máig vallásos szellemiségben él, régen meg még jobban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Hegyhát 23 településén máig 250 út menti kereszt található.
Ebből a mi kis falunkban máig 11 darab áll. Aztán ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a petőmihályfai szőlőhegyen a kápolna melletti hegybirtokossági kereszthez is van közünk, mivel ahhoz a mi hegyi gazdáink is adakoztak 1895-ben és az 1950-es években, annak felújításakor is.
Ezek a keresztek az úgynevezett népi vallásosság emlékei. Nekünk, utódoknak kötelességünk óvni őket, hogy azokat unokáink is láthassák. Tudjuk, hogy ezen emlékek zömmel homokkőből készültek, és most már elég öregek ahhoz, hogy ha szakszerűen nem állunk melléjük, az enyészeté lesznek. Az 1900-as évek elején volt legnagyobb divatja ilyen kereszteket állíttatni, de az is tudvalévő ám, hogy némelyik hangsúlyos helyen elhelyezkedő egy régebbi kereszt helyére épült.
Azt ma még tudjuk, hogy kik készíttették őket, de azt már nem nagyon, hogy konkrétan milyen okból. Ezt a Levéltárban ki lehetne kutatni, mivel hajdanán alapítványt kellett az építtetőnek alapítani, amely dokumentumban minden adat megtalálható. Azonban ha csak józan paraszti ésszel gondolunk bele, ezek készülhettek valamilyen fogadalomból, valamiféle hálából, a család tagjának elhalálozása emlékére, vagy akár egy baleset színhelyén , aztán nagyon elterjedt, hogy útkereszteződésben, mivel a babona szerint ott gonosz szellemek tanyáznak és őket onnan el kell űzni. Gondolkozzunk racionálisan is! Ismerve az emberi mentalitást feltételezhető, hogy sok család a módjuk bizonyításául cselekedett így.
Nagyon szép szokás volt falunkban is, hogy a keresztet és annak kis környékét gondozták az asszonyok és a lányok. Itt is szokás volt, hogy amikor már nyíltak a virágok, hétvégeken és ünnepnapokkor virággal díszítették őket. Szomorú látvány, hogy ezeknek az értékes műemlékeknek nagyobb részével már nem törődik senki. Eszembe jut egy régi mondás, amit még az apósomtól hallottam: Kidőlt keresztfának nem köszön már senki.
Én a magam módján ennek a két tucat máig megmaradt péterfai keresztnek kívánok azzal emléket állítani, hogy lefotózva láthatóak legyenek mindenki előtt.
És azt kívánom még, hogy sokáig díszítsék a kerteket és az út mentét.
Talán az se lenne baj, hogy milliós autókban ülve vagy akár kerékpárral vagy gyalogosan meg tudnánk emelni a kalapunkat és bátran mernénk mondani, hogy dicsértessék az Úr Jézus Krisztusnak.
A keresztek:
Néhai állítója Kocsis József és Gergó Júlia 1886.
Néhai állítója a péterfai Melegh család, akkori helye a Csapáson a család birtoka, ma a Táncsics Mihály u. 41. alatt áll, felújíttatták id. Bedics Károly és Joó Ilona
A Táncsics utcában található, gazdájának régi földjén, Bedics Vince 1918.
Nem út menti, a Templomdombon található Szűzmária szobor, 1910-ben készült családok adományából.
\r\n
Szintén a Templomdombon található kereszt, felirata nem olvasható.
Mihályfa felé vezető úton baloldalt az úgynevezett „ Csokmán” réten van, állítója Molnár család 1906-ban.
Mihályfa felé vezető úton a kanyarban jobboldalt az úgynevezett Híd-közhídnál álló kereszt felirata Bedics András és Vincze Rozália 1905.
A Béke utcában Bedics Antalék háza előtt a kertben Mária a Kisjézussal szobor állítója Bedics család 1908.
A Béke utca 30. ház előtti kereszt állítója Molnár György és Kiss Katalin 1905. Eredeti helye a Csapáson volt a család földjének végében. Felújították és a mai helyére helyezték a Somogyi testvérek 2002-ben.
Található még a Táncsics utcában jobbról az 5. ház kertjében egy szép kőkereszt, azonban a magas kerítés teljesen elfedi. Tudomásom szerint az 1920-as években a ház akkori gazdái, a Tüű család emeltette.
A temető bejáratánál balra található a Török János által építtetett kereszt, felirat szerint 1918-ban.
A népi műemlékegyüttes területén található Ún. pléh Krisztus a Vasi Hegyhátra jellemző volt hajdanán. Készítette Szántó Imre hegyhátszentpéteri származású szobrászművész az 1970-es évek elején.
Írta:
Bedics Károly